Kontsek Jolán, férjezett nevén Kleiber Ferencné vagy Kleiberné Kontsek Jolán (Budapest, 1939. augusztus 29. – Budapest, 2022. július 20.) olimpiai bronzérmes dobóatléta, diszkoszvető, súlylökő, gerelyhajító, edző. Az Újpesti Dózsa dobóatlétája. 1960-tól szerepelt a magyar válogatottban. Kiemelkedő eredményeit diszkoszvetésben érte el. Az 1960-as években Magyarországon a szakág meghatározó egyénisége volt. 15 alkalommal javította meg a magyar csúcsot. Ő az első magyar női diszkoszvető, aki túldobta az ötven (1960), majd a hatvan (1971) métert. Az 1968-ban, Mexikóvárosban szerzett bronzérmével máig az egyetlen magyar diszkoszvetőnő, aki olimpián érmet tudott nyerni. 1965-ben az év magyar női sportolójává választották. Két olimpián volt a magyar csapat tagja, 1964-ben diszkoszvetésben és súlylökésben, 1968-ban diszkoszvetésben versenyzett. Sportolói pályafutását 1975-ben fejezte be.
Úszóként kezdett sportolni. A diszkoszvetéssel a gimnáziumban ismerkedett meg.[2] 1955-ben lett a Budapesti Dózsa majd Újpesti Dózsa dobóatlétája. 1958 júliusában a felnőtt ob-n hatodik helyezett volt 40 méterrel.[3] Augusztusban a Budapest-Ljubljana viadalon 42,26 méterre javította az egyéni csúcsát.[4] Egy év múlva már 47,30 méter volt a legjobb eredménye.[5] Az ob-n negyedik helyezést ért el.[6] 1960 májusában 48,62 méterre,[7] júliusban 49,54 méterre javította a legjobbját.[8] A július végi ob-n első lett és 50,28 méterrel megdöntötte Bognár Judit magyar csúcsát.[9] Ugyanekkor súlylökésben is bajnok lett. Augusztusban a Csehszlovákia elleni viadalon mutatkozott be a válogatottban.[10] Még ebben a hónapban tovább javította a magyar csúcsot.[11]
1961-ben már a szezon elején országos rekordot ért el.[12] A következő hónapokban már rendszeresen 50 méter felett teljesített a versenyeken. Július közepén egy hét alatt háromszor is megjavította a csúcsát.[13][14][15] Augusztus végén a Budapest-bajnokságon újabb rekordot állított fel. Másnap súlylökésben ért el egyéni csúcsot (14,46 m).[16] A szófiai universiadén súlylökésben hatodik,[17] diszkoszvetésben harmadik lett.[18] Az országos bajnokságon hatodszorra javította meg a magyar csúcsot az évben.[19] Súlylökéseben 14,73 méteres bajnoki csúccsal védte meg a címét.[20]
1962-ben már május elején egyéni csúcsot (14,87 m) ért el súlylökésben.[21] Másnap diszkoszvetésben több mint egy méterrel javított a magyar csúcson.[22] A hónap végén 15 méter fölé jutott súlylökésben.[23] Júniusban Prágában, Pardubicében majd Varsóban nyert versenyt.[24][25][26] Júliusban a moszkvai Znamenszkij-emlékversenyen csak 36 cm-rel maradt el a világcsúcstartó Tamara Pressztől.[27] Egy hét múlva Budapesten 55 méter fölé jutott.[28]A hónap végén ismét Press mögött lett második, ezúttal Helsinkiben.[29] Augusztusban újra magyar bajnok lett. A szeptemberi Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. Ezt követően Bukarestben 55,37 méterrel nyert versenyt.[30]
Az 1963-as felkészülése alatt már csak a diszkoszvetésre edzett.[31] A szezon elején hazai versenyeken többször is 54 méter fölé jutott. Ezután betegség és sérülés hátráltatta.[32] Júniusban Berlinben és Schwerinben egy-egy harmadik hellyel (50,69 m, 50,88 m) kezdett a nemzetközi versenyein.[33][34] Az universiadén diszkosszal második, súlylökésben harmadik lett. Az 1963-as magyar atlétikai bajnokságon mindössze 48,75 méterrel második lett.[35] Eben az évben a teljesítménye elmaradt a várttól.[36][37]
A következő évben május elején 51,88 méterrel kezdett,[38] majd egy hét múlva már 55,22 méterrel folytatta.[39] Júniusban Szófiában harmadik (54,02 m),[40] Bécsben első,[41] a budapesti nemzetközi versenyen második (53,59 m) volt.[42] Júliusban 54,17 méterrel magyar bajnok lett.[43] Augusztusban 15,14 méterrel egyéni csúcsot ért el súlylökésben.[44] Az olimpia előtt a nyolcadik helyen állt a világranglistán.[45] Az olimpián súlylökésben 14,52 méterrel elmaradt a selejtező szinttől (15 m). Diszkosszal hatodik lett (54,87 m).
1965 májusában 15,39 méterre javította a legjobb súlylökő eredményét.[46] Június végén Berlinben nyert versenyt (52,73 m).[47] Júliusban Prágában ért el harmadik helyezést (53,58 m).[48] Az országos bajnokságon egyéni csúccsal (15,59 m) lett második súlylökésben.[49] Másnap diszkoszvetésben 57,34 méterrel megdöntötte Stugner Judit magyar csúcsát, majd 57,86 méterrel tovább javította azt. Ezzel az eredménnyel feljött a világranglista második helyére.[50] Augusztus végén az universiadén aranyérmes lett, megelőzve Tamara Presszt.[51] Szeptemberben a csapat Európa-kupán 56,75 méterrel nyert és ismét legyőzte Presszt.[52] Az év végén a legjobb magyar atlétának és sportolónőnek választották.[53][54]
1966 májusában egy 54,22 méteres dobással kezdte a versenyszezont.[55] Ezután visszaestek az eredményei (51-53 méter). Állandó fáradtsága miatt nem tudta elvégezni az edzésmunkát.[56] Június közepén vakbélműtétje volt.[57] Körülbelül két hét kihagyás után állhatott újra edzésbe.[58] Még azon a héten 54,90 méterrel az addigi legjobb eredményét érte el a szezonban.[59] A hónap végén magyar bajnok lett (54,22 m).[60] A budapesti Eb előtt a hetedik eredménnyel rendelkezett az indulók között.[61] Az Európa-bajnokság döntőjében elsőre dobta meg a negyedik helyezést jelentő 56,24 métert.[62]
1967 márciusában a bokáján izomszakadás szenvedett.[63][64]Májusban 54,54 méterrel kezdte a szezont.[65] Ezután Bariban volt második (53,50 m),[66] majd Potsdamban győzött (56,22 m).[67] Júliusban Berlinben negyedik (52,60 m),[68] Kölnben második (55,34 m) volt.[69] A hónapot egy budapesti versenyen elért 56,50 méterrel zárta, ami az év addigi legjobb hazai eredménye volt.[70] Egy hét múlva a Népstadionban 57,04 méterrel már az éves világranglista második helyére kapaszkodott fel.[71] Ezután a moszkvai Znamenszkij-emlékversenyen második volt 55,66 méterrel.[72] A drezdai Európa-kupa elődöntőn 57,24 méterrel második lett.[73] Augusztusban az Európa-válogatottban tartalék volt az Európa-USA találkozón. Szeptemberben az Európa-kupa döntőjében harmadik volt 55,72 méterrel.[74] A hónap végén ismét magyar bajnok lett.
A következő év májusában 56,20 méterrel kezdte a szezont.[75] A hónap végén egy csapatbajnoki találkozón 58,02 méteres országos csúcsot dobott.[76] Június elején Szófiában nyert versenyt (54,46 m),[77] majd Szombathelyen 57,02 métert,[78] Budapesten 57,14 métert ért el.[79] Ezután beállította az országos csúcsát.[80] Júliusban Kölnben harmadik (53,97 m),[81] a román nemzetközi bajnokságon negyedik (53,72 m) lett.[82] Az országos bajnokságon ismét aranyérmes lett. Szeptemberben Duisburgban nyert versenyt.[83] Az olimpia előtt kilencedik helyen állt a világranglistán.[84] Az olimpián az esőben rendezett versenyen 54,90 méterrel bronzérmet szerzett.[85]
1969 augusztusában gyermeke született, így a teljes szezont kihagyta.[86] Az edzéseket 1970 elején kezdte újra.[87] Az április végi szezonnyitó versenyen 54,80 métert ért el.[88] Július 20-án egy budapesti versenyen 56,52 méterig jutott.[89] Egy hét múlva 60 méterre javította a magyar rekordot.[90] A hatodik női diszkoszvető volt a világon, aki elérte a 60 méteres határt.[91] Az augusztusi magyar bajnokságon 59,72 méterrel győzött.[92]
1971 májusában 55 méterrel kezdte az évet.[93] Június végén az országos bajnokságon 57,68 méterrel lett aranyérmes.[94] Az augusztusi Európa-bajnokságon 55,06 méterrel kilencedik lett.[95] Két hét múlva a Ganz–MÁVAG versenyén 60,18 méterrel a magyar csúcsot dobott.[96]
1972 tavaszától egy ideggyulladás nehezítette a felkészülését.[97][98] Június elején 56,90 méterrel második lett Mainzban.[99] A magyar bajnokságon tizenegyedik bajnoki címét nyerte meg. Augusztusban kiújult egy korábbi hátsérülése is.[100] Néhány nap múlva bejelentették, hogy orvosi javaslatra nem indul az olimpián.[101] Az év végén lemondta a válogatottságot.[102]
Az 1973-as magyar bajnokságon 53,40 méterrel második lett.[103] Augusztus közepén 56,26 méterrel nyert versenyt.[104] A hónap végétől ismét szerepelt a válogatott színeiben.[105] 1974-ben és 1975-ben újra második volt az ob-n.
1967-ben a Testnevelési Főiskolán tanári oklevelet, 1969-ben a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében szakedzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után 1996-ban történt nyugdíjba vonulásáig testnevelő tanár (Megyeri úti általános iskola), illetve az Újpesti Dózsa, majd az UTE atlétika szakosztályának dobóedzője volt. Tanítványai: Malovecz Zsuzsa gerelyhajító, Herth Hajnal súlylökő.
↑A bajnokok nyilatkoznak. Népsport, XVII. évf. 165. sz. (1961. augusztus 20.) 2. o.
↑Egy országos csúcsbeállítás, több bajnoki csúcs az atlétikai bajnokság első napján. Népsport, XIV. évf. 148. sz. (1958. június 27.) 1. o.
↑Varjú 16.06-ra javította a súlylökő-csúcsot, Barabás 69 63-ra az ifjúsági gerelyhajító-csúcsot. Népsport, XIV. évf. 159. sz. (1958. augusztus 11.) 1. o.
↑Kontsek Jolán 47.30-at dobott diszkosszal. Népsport, XV. évf. 162. sz. (1959. augusztus 10.) 5. o.
↑Két országos csúcs és egy nagyszerű 5000-es verseny az atlétikai bajnokság első napján. Népsport, XV. évf. 172. sz. (1959. augusztus 22.) 1. o.
↑Bognár Judit ismét csúcsot javított. Népsport, XVI. évf. 92. sz. (1960. május 8.) 1. o.
↑Három verseny - több jó eredmény. Népsport, XVI. évf. 142. sz. (1960. július 17.) 6. o.
↑ abVarjú súlylökésben Európa-csúcsot, Rózsavölgyi 1500-on országos csúcsot javított az atlétikai bajnokságon. Népsport, XVI. évf. 152. sz. (1960. július 31.) 1. o.
↑Erősebb lesz a csehszlovák atléta válogatott. Népsport, XVI. évf. 160. sz. (1960. augusztus 11.) 1. o.
↑ abKontsek Jolán ismét megjavította a diszkoszvető-csúcsot. Népsport, XVI. évf. 167. sz. (1960. augusztus 21.) 1. o.
↑ abNői diszkoszvető-csúcs a klubközi viadalokon. Népsport, XVII. évf. 85. sz. (1961. április 30.) 1. o.
↑ abKontsek Jolán csúcsot javított. Népsport, XVII. évf. 139. sz. (1961. július 16.) 6. o.
↑ abKettős diszkoszvető csúcsjavítás a budapesti csapatbajnokságon. Népsport, XVII. évf. 143. sz. (1961. július 21.) 7. o.
↑ abÖten futottak 3:44-én belül. Népsport, XVII. évf. 145. sz. (1961. július 23.) 2. o.
↑ abKontsek Jolán csúcsot javított a Budapest-bajnokságon. Népsport, XVII. évf. 171. sz. (1961. augusztus 26.) 6. o.
↑Bakonyi aranyérmet szerzett, Brumel világcsúcsot ugrott Szófiában. Népsport, XVII. évf. 174. sz. (1961. szeptember 1.) 1. o.
↑Szombaton két aranyérem az universiadén. Népsport, XVII. évf. 175. sz. (1961. szeptember 3.) 1. o.
↑ abAz 5000-es verseny emelkedett ki az atlétikai bajnokság első két napján. Népsport, XVII. évf. 180. sz. (1961. szeptember 10.) 1. o.
↑Több szoros versennyel fejeződött be az atlétikai bajnokság. Népsport, XVII. évf. 181. sz. (1961. szeptember 11.) 2. o.
↑Atlétika. Népsport, XVIII. évf. 87. sz. (1962. május 6.) 6. o.
↑ abCsúcsokkal „rajtoltak” a dobok: Kontsek 54.92, Varjú 19.02. Népsport, XVIII. évf. 88. sz. (1962. május 7.) 1. o.
↑Elérték a kitűzött célt. Népsport, XVIII. évf. 104. sz. (1962. május 29.) 3. o.
↑Jó eredmények Prágában a belügyi spartakiádon. Népsport, XVIII. évf. 107. sz. (1962. június 3.) 1. o.
↑Jól szerepeltek a Dózsa-dobók Pardubicében. Népsport, XVIII. évf. 110. sz. (1962. június 7.) 2. o.
↑Kontsek nyerte a női diszkoszvetést. Népsport, XVIII. évf. 119. sz. (1962. június 19.) 4. o.
↑Három második hely Moszkvában. Népsport, XVIII. évf. 128. sz. (1962. július 2.) 4. o.
↑ abKontsek Jolán csúcsot javított a nemzetközi atlétikai versenyen. Népsport, XVIII. évf. 132. sz. (1962. július 8.) 2. o.
↑Teljes lendülettel tart a fesztivál. Népsport, XVIII. évf. 150. sz. (1962. augusztus 2.) 1. o.
↑Magyar atléta-győzelmek Bukarestben. Népsport, XVIII. évf. 185. sz. (1962. szeptember 20.) 1. o.
↑„Tartalékolásról” nincs szó az idén. Népsport, XIX. évf. 86. sz. (1963. május 2.) 5. o.
↑Joli. Népsport, XXI. évf. 255. sz. (1965. december 24.) 3. o.
↑Simon A., Csutorás és Mihályfi az első helyen végzett atlétáink közül Berlinben. Népsport, XIX. évf. 123. sz. (1963. június 23.) 1. o.
↑Schwerinben csak Csutorának sikerült. Népsport, XIX. évf. 124. sz. (1963. június 24.) 5. o.
↑Meglepetésekkel fejeződött be az atlétikai bajnokság. Népsport, XIX. évf. 194. sz. (1963. szeptember 30.) 1. o.
↑A dobók még hallgatnak... Népsport, XX. évf. 82. sz. (1964. április 26.) 3. o.
↑Számvetés - olimpiai szemszögből. Népsport, XIX. évf. 245. sz. (1963. december 10.) 5. o.
↑Több biztató eredmény - kevés induló a körzeti atlétikai bajnokságokon. Népsport, XX. évf. 87. sz. (1964. május 3.) 3. o.
↑Kitűnő átlagok és egyéni teljesítmények az ügyességi csapatversenyen. Népsport, XX. évf. 92. sz. (1964. május 10.) 4. o.
↑Vasárnap Rudasné győzött, kitűnő eredmények Szófiában. Népsport, XX. évf. 113. sz. (1964. június 8.) 5. o.
↑Eckschmidt 67.90-et dobott Thun mögött Bécsben. Népsport, XX. évf. 117. sz. (1964. június 14.) 6. o.
↑Nagyszerű atlétikai eredmények vasárnap a Népstadionban. Népsport, XX. évf. 123. sz. (1964. június 22.) 3. o.
↑Újabb országos csúcsbeállítással. Népsport, XX. évf. 133. sz. (1964. július 6.) 1. o.
↑Országos csúcsbeállítások. Népsport, XX. évf. 162. sz. (1964. augusztus 16.) 1. o.
↑Atlétikai világranglista. Népsport, XX. évf. 198. sz. (1964. október 6.) 4. o.
↑Zsivótzky 69.22, Varjú 19.10. Népsport, XXI. évf. 102. sz. (1965. május 24.) 1. o.
↑Kleiberné győzött Berlinben. Népsport, XXI. évf. 126. sz. (1965. június 27.) 2. o.
↑Rudasné 58.36-ra javította a gerelyhajítócsúcsot Prágában! Népsport, XXI. évf. 136. sz. (1965. július 11.) 1. o.
↑Több meglepetés az atlétikai bajnokságon. Népsport, XXI. évf. 151. sz. (1965. augusztus 1.) 1. o.
↑ abcKleiberné és Stugner nagyszerű küzdelmet vívott. Népsport, XXI. évf. 152. sz. (1965. augusztus 2.) 1. o.
↑Két kettős magyar siker az Universiade utolsó napján. Népsport, XXI. évf. 172. sz. (1965. augusztus 30.) 1. o.
↑A Szovjetunió fölényesen nyerte a női atlétikai EK-t is. Népsport, XXI. évf. 187. sz. (1965. szeptember 20.) 3. o.
↑Az év legjobb sportolói. Népsport, XXI. évf. 236. sz. (1965. november 28.) 5. o.
↑1965 lehjobbjai: Dr. Kleiberné Kontsek Jolán, Zsivótzky Gyula és a női kézilabda-válogatott. Népsport, XXI. évf. 255. sz. (1965. december 24.) 1. o.
↑Kitűnő eredményekkel mutatkoztak be az élvonalbeli dobók. Népsport, XXII. évf. 86. sz. (1966. május 3.) 4. o.
↑Joli újra „megcélozza" az emelvényt. Népsport, XXII. évf. 137. sz. (1966. július 12.) 5. o.
↑A Népsport jelenti. Népsport, XXII. évf. 122. sz. (1966. június 21.) 2. o.
↑A Népsport jelenti. Népsport, XXII. évf. 132. sz. (1966. július 5.) 2. o.
↑Pompás országos csúcs a Népstadionban. Népsport, XXII. évf. 135. sz. (1966. július 10.) 2. o.
↑Három bajnoki csúccsal fejeződött be az atlétikai bajnokság. Népsport, XXII. évf. 157. sz. (1966. augusztus 1.) 1. o.
↑A női számok zöme több esélyes! Népsport, XXII. évf. 175. sz. (1966. augusztus 26.) 2. o.
↑Hét érdekes döntő az EB csütörtöki napján. Népsport, XXII. évf. 181. sz. (1966. szeptember 2.) 1. o.
↑A Népsport jelenti. Népsport, XXIII. évf. 57. sz. (1967. március 21.) 2. o.
↑Milyen évük lesz a dobóknak? Népsport, XXIII. évf. 89. sz. (1967. május 5.) 5. o.
↑Stugner 56.66-ot dobott a felnőtt idénynyitón. Népsport, XXIII. évf. 91. sz. (1967. május 8.) 3. o.
↑Sportolóink külföldön. Népsport, XXIII. évf. 97. sz. (1967. május 16.) 1. o.
↑Sportolóink külföldön. Népsport, XXIII. évf. 104. sz. (1967. május 26.) 5. o.
↑Clarke mögött Mecser kitűnő idővel második lett Berlinben. Népsport, XXIII. évf. 124. sz. (1967. június 23.) 1. o.
↑Sikeresen szerepeltek atlétáink Kölnben. Nemzeti Sport, XXIII. évf. 129. sz. (1967. június 30.) 6. o.
↑Noszály csúcsot javított, Kleiberné 56.50-et dobott Újpesten. Népsport, XXIII. évf. 130. sz. (1967. július 2.) 1. o.
↑Kleiberné kedden 57.04-re javított! Népsport, XXIII. évf. 133. sz. (1967. július 6.) 4. o.
↑Kleiberné és Pintér második lett Moszkvában. Népsport, XXIII. évf. 136. sz. (1967. július 10.) 4. o.
↑Izgalmas küzdelemben a váltóval biztosította női csapatunk az EK-döntőbe jutást. Népsport, XXIII. évf. 141. sz. (1967. július 17.) 2. o.
↑Színvonalas versenyek az atlétikai EK-n. Népsport, XXIII. évf. 185. sz. (1967. szeptember 17.) 1. o.
↑Zsivótzky 72 m-es kalapácsvetése. Népsport, XXIV. évf. 92. sz. (1968. május 12.) 6. o.
↑ abKleiberné 58.02-re javította a diszkoszvetőcsúcsot. Népsport, XXIV. évf. 102. sz. (1968. május 26.) 1. o.
↑Szombaton két magyar győzelem Szófiában. Népsport, XXIV. évf. 107. sz. (1968. június 2.) 4. o.
↑Kiesberné „szélcsendcsúcsot” dobott Szombathelyen. Népsport, XXIV. évf. 113. sz. (1968. június 10.) 4. o.
↑Varjú 19.61-gyel győzött. Népsport, XXIV. évf. 118. sz. (1968. június 17.) 4. o.
↑Kleiberné beállította a diszkoszvetőcsúcsot. Népsport, XXIV. évf. 122. sz. (1968. június 23.) 1. o.
↑Sportolóink külföldön. Népsport, XXIV. évf. 136. sz. (1968. július 12.) 6. o.
↑Sportolóink külföldön. Népsport, XXIV. évf. 147. sz. (1968. július 28.) 4. o.
↑Németh A, Mecser és Kleiberné első! Népsport, XXIV. évf. 177. sz. (1968. szeptember 8.) 1. o.
↑Olimpiai helyzetkép. Népsport, XXIV. évf. 202. sz. (1968. október 11.) 2. o.
↑Az évszázad csúcsa távolban 890 cm! Népsport, XXIV. évf. 211. sz. (1968. október 20.) 2. o.
↑A Népsport jelenti. Népsport, XXV. évf. 198. sz. (1969. augusztus 30.) 2. o.
↑Nagy csatákra készülnek. Népsport, XXVI. évf. 97. sz. (1970. április 26.) 6. o.
↑Női diszkoszvetőink sikeres bemutatkozása. Népsport, XXVI. évf. 98. sz. (1970. április 27.) 7. o.
↑Fejér 61.56, dr. Kleiberné 56.52. Népsport, XXVI. évf. 170. sz. (1970. július 21.) 2. o.
↑ abKleiberné 60 m-re javította a diszkoszvetőcsúcsot. Népsport, XXVI. évf. 175. sz. (1970. július 27.) 1. o.
↑Hatan vannak a hatvanasok. Népsport, XXVI. évf. 176. sz. (1970. július 28.) 4. o.
↑A diszkoszvetők teljesítményei emelkedtek ki szombaton. Népsport, XXVI. évf. 186. sz. (1970. augusztus 9.) 2. o.
↑Kleiberné 55 m-en felül. Népsport, XXVII. évf. 102. sz. (1971. május 1.) 2. o.
↑Országos atlétikai bajnokság. Népsport, XXVII. évf. 152. sz. (1971. június 28.) 5. o.
↑Balogh Györgyi a 200-as döntőben. Népsport, XXVII. évf. 191. sz. (1971. augusztus 13.) 2. o.
↑ abKleibemé 60.18-ra javította a diszkoszvető-csúcsot. Népsport, XXVII. évf. 204. sz. (1971. augusztus 29.) 7. o.
↑Türelmetlenségre nincsen ok. Népsport, XXVIII. évf. 123. sz. (1972. május 26.) 4. o.
↑Dobókörben. Népsport, XXVIII. évf. 189. sz. (1972. augusztus 11.) 5. o.
↑Öt számban győzelem Maimban. Népsport, XXVIII. évf. 131. sz. (1972. június 4.) 4. o.
↑A Népsport jelenti. Népsport, XXVIII. évf. 197. sz. (1972. augusztus 20.) 2. o.
↑Zimankós időben is néhány biztató eredménnyel búcsúztak. Népsport, XXVIII. évf. 200. sz. (1972. augusztus 24.) 8. o.
↑Jubiláló és búcsúzó válogatottak. Népsport, XXVIII. évf. 309. sz. (1972. december 25.) 2. o.
↑Rózsa beállította a 400 méteres csúcsot, Szabóné két számot nyert. Népsport, XXIX. évf. 171. sz. (1973. július 22.) 7. o.
↑Fejér túl a 64 m-en! Népsport, XXIX. évf. 192. sz. (1973. augusztus 16.) 2. o.
↑Jól küzdöttek csapataink Londonban az első napon. Népsport, XXIX. évf. 200. sz. (1973. augusztus 26.) 4. o.
↑Nagy fejlődési lehetőségek a női számokban. Népsport, XVII. évf. 16. sz. (1961. január 23.) 5. o.
↑Anul atletic 1960 (VI). Sportul Popular, XV. évf. 3745. sz. (1960. december 27.) 7. o.
↑Négy nagyszerű világcsúcs a női számokban. Népsport, XVIII. évf. 4. sz. (1962. január 8.) 2. o.
↑Az atlétikai idény - az eredmények tükrében. Népsport, XIX. évf. 24. sz. (1963. február 4.) 4. o.
↑A világ atlétikája 1962-ben. Népsport, XIX. évf. 32. sz. (1963. február 14.) 5. o.
↑Az 1963. év legjobb ügyességi atlétái. Népsport, XX. évf. 3. sz. (1964. január 6.) 4. o.
↑Emelkedett az általános színvonal a dobásokban. Népsport, XX. évf. 35. sz. (1964. február 20.) 4. o.
↑Legjobb atlétáink az olimpia évében. Népsport, XXI. évf. 12. sz. (1965. január 18.) 2. o.
↑Az ügyességi számok világmérlege az olimpiai évben. Népsport, XXI. évf. 25. sz. (1965. február 5.) 54. o.
↑Mennyit javultak atlétáink egy év alatt? Népsport, XXII. évf. 19. sz. (1966. január 28.) 3. o.
↑Atlétikai világranglista a női számokban. Népsport, XXII. évf. 43. sz. (1966. március 3.) 5. o.
↑Legjobb atlétáink az Eb évében. Népsport, XXIII. évf. 34. sz. (1967. február 17.) 2. o.
↑Nyolc számban szerepel magyar atlétanő a tíz legjobb között! Népsport, XXIII. évf. 2. sz. (1967. január 3.) 5. o.
↑Az 1967. év legjobb női atlétái. Népsport, XXIII. évf. 258. sz. (1967. december 29.) 4. o.
↑Az olimpia előtti év tíz legjobbjának rangsora. Népsport, XXIV. évf. 26. sz. (1968. február 8.) 4. o.
↑Az 1968. év atlétikai mérlege. Népsport, XXV. évf. 8. sz. (1969. január 13.) 4. o.
↑Olimpia után - Európa-bajnokság előtt. Népsport, XXV. évf. 37. sz. (1969. február 18.) 5. o.
↑Legjobb atlétáink az olimpiász közepén. Népsport, XXVII. évf. 13. sz. (1971. január 16.) 7. o.
↑A világ atlétikája az olimpiász közepén. Népsport, XXVII. évf. 37. sz. (1971. február 13.) 7. o.
↑Legjobb atlétáink 1971-ben. Népsport, XXVIII. évf. 7. sz. (1972. január 9.) 7. o.
↑A világ atlétikája 1971-ben. Népsport, XXVIII. évf. 20. sz. (1972. január 24.) 7. o.
↑Női atlétáink az olimpia évében. Népsport, XXIX. évf. 10. sz. (1973. január 13.) 7. o.
↑Női atlétikai világmérleg 1972. Népsport, XXIX. évf. 31. sz. (1973. február 6.) 5. o.
↑Legjobb atlétáink 1973-ban. Népsport, XXX. évf. 11. sz. (1974. január 14.) 4. o.
↑A világ atlétikája 1973-ban. Népsport, XXX. évf. 25. sz. (1974. január 31.) 4. o.
↑Legjobb atlétanőink az EB-évben. Népsport, XXX. évf. 304. sz. (1974. december 29.) 7. o.
↑Legjobb atlétanőink 1975-ben. Népsport, XLII. évf. 302. sz. (1975. december 24.) 7. o.
↑Kitüntetések. Népsport, XVIII. évf. 197. sz. (1962. október 7.) 1. o.
↑Egerváry Márta, Polyák Imre és a vízilabda-válogatott... Népsport, XVIII. évf. 253. sz. (1962. december 24.) 1. o.
↑Kitüntették. Népsport, XX. évf. 222. sz. (1964. november 3.) 1. o.
↑Sportolóinkat ünnepelték az országházban. Népsport, XXIV. évf. 227. sz. (1968. november 9.) 1. o.
↑A legeredményesebb atlétáit ünnepelte a MASZ. Népsport, XXVI. évf. 298. sz. (1970. december 20.) 1. o.
↑Kitüntetések. Nemzeti Sport, VII. évf. 155. sz. (1996. június 8.) 7. o.