Mezőtúr

Mezőtúr
A városháza épülete
A városháza épülete
Mezőtúr címere
Mezőtúr címere		 Mezőtúr zászlaja
Mezőtúr zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásMezőtúri
Jogállásváros
PolgármesterSzűcs Dániel (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5400
Körzethívószám56
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség15 469 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség56,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület289,72 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájSzolnok–Túri-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 20° 37′ 05″47.004167°N 20.618056°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 20° 37′ 05″47.004167°N 20.618056°E
Mezőtúr (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Mezőtúr
Mezőtúr
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Mezőtúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőtúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járás székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye keleti részén, a Tiszántúlon található. A várost keresztezi a Hortobágy-Berettyó csatorna. Szomszédai: észak felől Örményes, északkelet felől Túrkeve, kelet felől Gyomaendrőd, dél felől Szarvas, délnyugat felől Békésszentandrás és Mesterszállás, nyugat felől Mezőhék, északnyugat felől pedig Kétpó.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a legegyszerűbben a 46-os főúton érhető el, Törökszentmiklós és a 4-es főút felől éppúgy, mint Gyomaendrőd és Békés vármegye központi részei irányából. Szomszédai közül Túrkevével a 4202-es, Szarvassal a 4631-es, Mezőhékkel a 4628-as, Kétpóval pedig a 4632-es út köti össze.

Vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán, illetve a 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal érhető el. Mezőtúr vasútállomás a városközpont északi szélén található, közúti elérését a 46 302-es út biztosítja. Ezen felül a város területén mindkét vasútvonalnak egy-egy megállási pontja van még: a fővonalon Csugar megállóhely a nyugati határszélen, ahová a 46 346-os út vezet, az orosházi vonalon pedig Pusztabánréve megállóhely, a déli határban, az azonos nevű külterületi városrész mellett.

1885–1975 között létezett még a Mezőtúr–Túrkeve-vasútvonal is.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A mező előtag a mezővárosi jellegre utal.

A Túr név a Berettyó (Ma: Hortobágy-Berettyó) alsó szakaszára utal, a város e mellett a folyó mellett épült. Az első írásos emlék e településről az 1205–1235 közötti időszakból való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettől kezdve királyi okleveleinkben már gyakrabban előfordul, 1562-ből pedig ismerünk adatot a Nagy-Túr névhasználatra is, mint például „Nagytúr báránytized jegyzéke” a törökkorból.[4]

Története

[szerkesztés]

A 14. századtól az árutermelés kibontakozásával egyre inkább előnyös helyzetbe került a környező településekkel szemben. A Sárrét mocsárvilágán át az egyetlen járható út a mezőtúri révnél kezdődött. Ez volt a legrövidebb út a szolnoki réven keresztül a Budáról Erdélybe vezető utak közül. Az átkelőhely fontos városfejlesztő tényező lett, így a század második felében Túr is a mezővárosok sorába lépett. Mezővárossá nyilvánító oklevele 1378-ból Nagy Lajos királytól származik, aki több ízben is megfordult Túron. Az Anjou-uralkodóra utal a város régi címerében az Anjou-liliom is. Mint mezőváros, vásártartási jogot kapott, vámmentességet, sőt vámszedési jogot élvezett. A túri vásárok már a 15. században látogatottak és nagyon híresek voltak, jelentőségük a török hódoltság idején tovább nőtt. A kereskedelem mellett virágzott a kézműipar. Különösen ismertek voltak a csizmadiák, a tímárok, a korsósok, a szűcsök.

Mezőtúr kulturális téren századokon át központja volt e vidéknek. A város korán csatlakozott a reformációhoz. 1530-ban alapított protestáns iskolája rövidesen - a debreceni után, amelynek partikulája volt - a Tiszántúl legjelentősebb oktatási intézménye lett. A 16. században a wittenbergi egyetemen tíz túri származású diák tanult, akik azzal hálálták meg volt iskolájuk gondoskodását, hogy könyveket, térképeket hoztak magukkal, s odaajándékozták az iskola könyvtárának. A református gimnázium 16 000 kötetes régi, ritka könyveket tartalmazó könyvtárának is ilyen ajándékok vetették meg az alapját. A 19. században meginduló tőkés fejlődésnek nem sok hasznát látta Mezőtúr. A gyáripar olcsó termékeivel fokozatosan háttérbe szorította a város kisiparát. A nagyipart pedig csupán a téglagyár, néhány malom és egy szövőüzem képviselte. A város lakossága 25 000 fő körül stabilizálódott. A 19. század derekán még lényegesen kisebb Szolnok a századfordulóra utoléri, majd elhagyja Mezőtúrt. A II. világháború után az új gazdasági-társadalmi viszonyok hosszú időn át szintén kedvezőtlenül befolyásolták a város életét. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszervezése, majd a technikai színvonal emelkedése jelentős számú munkaerőt szabadított fel. Ipar hiányában ez a munkaerő elvándorlásra kényszerült. Különösen nagy az elvándorlás az '50-es évek második felében, amikor az évi átlag megközelítette a 300-at. Javulást csak az 1970-es évek hoztak, amikor is a múlt kisipari hagyományaira támaszkodó szövetkezeti ipar mellett több középüzem települt a városba.

A mezőtúri zsidóság története

[szerkesztés]

A kiváltságos területen kívül eső, főúri birtokhoz tartozó mezővárosban már a 19. század első felében is éltek zsidók, klasszicista stílusú zsinagógájuk (Damjanich utca) 1862-ből[5] (más források szerint tévesen: 1835-ből) való. 1850-ben itt élt a vármegye második legnépesebb zsidó közössége, 348 fővel. 1890-ben 902 izraelita vallású lakost írtak össze a városban (3,8 százalék), ez a létszám a harmincas évek végére a felére esett vissza.

Szathmáry Imre polgármester javaslatára Alexander alispán eredetileg a város belterületén, a Rigó utcában és környékén jelölte ki a gettót az 1944 áprilisában 360 lelket számláló helyi zsidóság részére. A tervet azonban a helyi lakosság erőteljes tiltakozása nyomán megváltoztatta, így a zsidóságot a délnyugati újvárosban, a Márer-féle téglagyár ipartelepéhez – Balassa utca és Földvári út – tartozó gazdasági épületekben, tisztviselő- és munkáslakásokban, három különálló tömbben helyezték el. A zsidó tanács – tagjai között Vass Sándor malomtulajdonossal és Schulcz Fülöp rabbival – egészségügyi okokra hivatkozva kérvényezte a döntés megváltoztatását, ám nem járt eredménnyel.

A gettó számára május 23-án szigorú rendszabályokat léptetett életbe vitéz Mihályi Endre, a rendőrkapitányság vezetője. A helyieket június 17–18. körül vasúton vitték a szolnoki gyűjtőtáborba. A zsidóüldözés áldozatainak száma 220-240 főre becsülhető, köztük volt a rabbi is. Ezzel együtt 1949-ben a városnak még 127 izraelita lakosa volt.[6]

Közélete

[szerkesztés]

Városvezetői

[szerkesztés]

1950 előtt

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Tanácselnökei (1950–1990)

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Polgármesterei 1990 után

[szerkesztés]

A településen 2022. július 17-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2022. május 1-ji hatállyal lemondott tisztségéről.[17]

Népcsoportok

[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

2015-ben a város etnikai összetétele a következő volt; 99,6% magyar, 0,3% cigány, 0,1% ruszin.

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak és románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

[szerkesztés]

A 2017-es felmérés szerint a lakosság 98%-a keresztény (ezen belül 63,2% református, 20,4% római katolikus, 6,3% keleti katolikus, 10,1% evangélikus.) és 2%-a ateista.

2022-ben vallásuk szerint 17,2% volt református, 7,2% római katolikus, 0,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 37,6% felekezeten kívüli (36% nem válaszolt).[19]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
17 111
16 898
16 086
15 699
15 785
15 644
15 469
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

Kultúra

[szerkesztés]
Az első világháborús emlékmű

Fazekasság

[szerkesztés]

Mezőtúron régi hagyományai vannak a fazekasságnak. A jelenlegi fazekasok is őrzik a helyi hagyományokat.[20]

Túri Vásár

[szerkesztés]

Minden évben, augusztus első hétvégéjén rendezik meg a hagyományos Túri Vásárt és 2002 óta a vásárt megelőző Mezőtúri Művészeti Napokat (arTúr fesztivál).[21][22]

Közösségi Ház

[szerkesztés]

Programok, rendezvények szervezése, lehetőség biztosítása a sport és a kultúra területén a polgári közösségek tevékenységeihez.[23]

Képzőművészeti Alkotótelep

[szerkesztés]

A nemzetközi képzőművészeti alkotótelep Holt-Körös partján működik 1981 óta.[24]

Népzene

[szerkesztés]

A népzenei hagyományokat őrzi a Mezőtúri Szivárvány Népzenei Egyesület, mely 1998-ban alakult. Fenntartója a Szivárvány citerazenekar[25] (1970), a Tücsök és a Méhecske citerazenekaroknak, szervezője az évi 2-3 népzenei rendezvénynek. Támogatója volt az Iringó (1996) és a Lókötők citerazenekaroknak[26] (2004) azok aktív működése alatt. Az egyesület szorosan együttműködik a Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskolával. A népzenei hagyományok tovább éltetése érdekében közművelődési megállapodást tart fenn a város önkormányzatával.

Fúvószene

[szerkesztés]

1991-ben alakult meg Mezőtúron a mai Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskola falain belül Szúnyogh József tanár úr vezetésével a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekar, amely régi és új fúvószenekari hagyományokat ápolt.

A zenekar eddigi karmesterei voltak:

  • Szúnyogh József
  • Szűcs Csaba
  • Debreceni Örs
  • Katona Tiborné

A RE*FLEX BAND 2009 augusztusában alakult a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekarból. Tagjai az a 20 lelkes fiatal, akik a zenére, a fúvószenére életmódként tekintenek. Megalakulásuk után célul tűzték ki maguknak, hogy a fúvószenét egy más nézőpontból is bemutatják a nagyközönségnek. Eleinte úgynevezett Flex-Band, illetve Young-Band felállásban hangszerelt zeneművek előadását helyezték előtérbe, de ma már Concert Band és Marching Band átiratokat is megszólaltatnak. Repertoárjuk legfőképp a 60-as évektől napjainkig terjedő időszakot felölelő pop, rock, latin, film és tánczenék fúvószenekarra áthangszerelt műveit tartalmazza. Megtalálhatók többek közt benne: The Doors, Aerosmith, Nickelback, Lady Gaga, Michael Jackson, Adele, Jon Bon Jovi, Linkin Park, The Black Eyed Peas, Cee Lo Green s más egyéb feldolgozások. Az együttes fesztiválokon, városi rendezvényeken, egyéni meghívásos felkéréseken ad színpadi koncerteket.[27][28]

Kóruskultúra

[szerkesztés]

PETŐFI DALKÖR 1873. május 10-én megalakult Mezőtúri Dalárda utódjaként működik. Tevékenységük legfőbb állomásait és eredményeit a kezdetektől 2003-ig a 130 éves fennállás ünneplése alkalmából kiadott önálló kiadvány foglalja össze. A Petőfi Dalkör felnőtt vegyeskórusként működik, melynek tagjai aktív dolgozók, nyugdíjasok és középiskolás diákok.

A jelenlegi törzslétszám 25-30 fő. A kórus maga is számos nívódíj, arany oklevél és elismerés birtokosa, több önálló múzeumi hangversenyt adtak a fővárosban, állandó résztvevői a megyei kórustalálkozóknak. Kiterjedt zenei cserekapcsolatokat ápolnak több település kórusaival. Több alkalommal képviselték városunkat és hazánkat külföldön is. 2008-ban, egy nagyszabású kórushangversennyel ünnepelték a dalkör megalakulásának 135, majd 140 évfordulóját is. A 135. évfordulón örökös karnagyuknak választották Kávási Sándort, aki közel 60 éven át vezette a dalkört. 2008 óta a kórust Karsai Krisztina vezeti, aki korábban is énekelt a csoportban.

VIVACE KAMARAKÓRUS

A kamarakórus 2007 körül alakult végzett kossuthos diákokból. Tevékenységünk művészeti jellegű. Célunk, hogy népszerűsítsük a méltán világhírű magyar kórusművészetet koncertjeinkkel, belföldi és külföldi szerepléseinkkel.

A politikai jellegű rendezvények kivételével szívesen vállalunk fellépéseket bármilyen kulturális, esetleg családi ünnepségeken.

Hetente egyszer tartunk másfél órás kóruspróbákat, mely alkalmakon szinte soha nincs együtt a kórus, hiszen többen nem élnek életvitelszerűen a városban. Ők ritkábban tudnak próbára járni, de általában havonta még így is számíthatunk rájuk. A fellépéseken minden nehézség ellenére igyekszünk mindahányan jelen lenni. A nehéz próbakörülmények ellenére is szép eredményeink vannak:

Ø  2007 és 2008. Országos Társaséneklő verseny: kiemelt arany fokozat

Ø  2009. Közös szereplés a Kossuth Iskola Napraforgó kórusával Nancyban (Franciaország) a Voix du Monde fesztiválon 5 nap, 8 önálló koncert

Ø  2010. Vendégszereplés Torockón

Ø  2011. Fesztivál Charleroi-ban (Belgium)

Ø  2014. Liviu Borlan Nemzetközi Kórusverseny Nagybánya (Románia): ezüst diploma

Ø  2015. Keszthely, Dalünnep; országos minősítés: arany fokozat

Ø 2017. Keszthely, Dalünnep; országos minősítés: arany fokozat

A kórus vezetője: Csiderné Csizi Magdolna

Fesztiválok, események

[szerkesztés]

Városnap

[szerkesztés]

Mezőtúri Művészeti Napok - arTúr Fesztivál

[szerkesztés]

Túri Vásár

[szerkesztés]

East Fest

[szerkesztés]

2012 nyara óta rendezik Mezőtúron az East Fest zenei fesztivált, melyen az élőzenei színpad mellett egy hiphop és egy elektronikus helyszínen vonulnak fel a magyar könnyűzenei élet élvonalbeli képviselői. Az igazi nyári életérzés emeléséhez a kempingen kívül hozzájárul az is, hogy a fesztiválnak az a Városi Strandfürdő ad helyet, ahol 14 évig az ország egyik legnagyobb s legrégibb nemzetközi zenei fesztiválja a WAN2 Fesztivál zajlott. Az EAST FEST nem a WAN2 folytatása, csupán a helyszín ugyanaz, de a hangulat évről évre fokozódik.

Média

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]
A második világháborús emlékmű

Műemlékek

[szerkesztés]

Múzeumok

[szerkesztés]

Emlékművek

[szerkesztés]
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve
  • 1956-os emlékmű (Györfi Sándor alkotása)
  • Első világháborús emlékmű
  • Második világháborús emlékmű

Strand

[szerkesztés]

Mezőtúri Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda

Gazdaság

[szerkesztés]
  • Mezőgazdaság
  • Ipari park (vetőmag kezelés)
  • Téglagyár (bezárt)[forrás?]

Oktatás

[szerkesztés]

Középfokú oktatási intézmények

  • Mezőtúri Református Kollégium
  • Karcagi Szakképzési Centrum Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma
  • Karcagi Szakképzési Centrum Mezőtúri Szakközépiskolája és Kollégiuma (egykori 626. Szakképző Iskola)

Híres mezőtúriak

[szerkesztés]
Klasszicista református templom. Épült 1677 átépítették 1814-45 között.

Mezőtúron születtek

[szerkesztés]

Mezőtúron alkotnak

[szerkesztés]
  • Lóránt János Demeter festő, grafikus, Munkácsy-díjas érdemes művész, az MTA Széchenyi irodalmi és művészeti akadémiájának tagja
  • Györfi Sándor szobrászművész, a nyíregyháza-sóstói éremművészeti szimpózium vezetője, s a mezőtúri nyári művésztelep szakmai vezetője

Mezőtúron alkottak

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Mezőtúr testvérvárosai:

Galéria

[szerkesztés]
  • Mezőtúr látképe madártávlatból
    Mezőtúr látképe madártávlatból
  • Mezőtúr városháza légi fotón
    Mezőtúr városháza légi fotón
  • Légi felvételen a mezőtúri városháza
    Légi felvételen a mezőtúri városháza
  • Mezőtúr, a magasból fényképezve
    Mezőtúr, a magasból fényképezve

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Nagytúr báránytized jegyzéke. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  5. ↑ MEZŐTÚRista; hozzáférés: 2024. október 27.
  6. ↑ Mezőtúr -. archives.milev.hu. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  7. ↑ a b Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár honlapján. Hozzáférés: 2023. szeptember 6.
  8. ↑ M települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  10. ↑ Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  11. ↑ Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  12. ↑ Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  13. ↑ Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  14. ↑ Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  15. ↑ Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  16. ↑ Mezőtúr települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 17. (Hozzáférés: 2022. július 18.)
  17. ↑ Július közepén lesz az időközi választás Mezőtúron. szoljon.hu, 2022. május 10. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  18. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  19. ↑ Mezőtúr Helységnévtár
  20. ↑ Archivált másolat. [2005. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. július 23.)
  21. ↑ Archivált másolat. [2010. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  22. ↑ [1]
  23. ↑ Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
  24. ↑ [2] Archiválva 2006. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben [3] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  25. ↑ Archivált másolat. [2009. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 12.)
  26. ↑ Archivált másolat. [2012. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 12.)
  27. ↑ A RE*FLEX BAND hivatalos weboldala. www.re-flexband.com (Hozzáférés: 2018. november 18.) arch
  28. ↑ A RE*FLEX BAND hivatalos Facebook oldala. www.facebook.com
  29. ↑ Mezőtúr és Vidéke. mezoturesvideke.hu (Hozzáférés: 2014. december 16.)

További információk

[szerkesztés]