Ács | |||
Ács központja légifelvételen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Komáromi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Szentirmai István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 2941 | ||
Körzethívószám | 34 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6974 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 65,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 122 m | ||
Terület | 103,83 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 42′ 36″, k. h. 18° 00′ 56″47.710000°N 18.015556°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 36″, k. h. 18° 00′ 56″47.710000°N 18.015556°E | |||
Ács weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ács témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ács (németül: Atsch) város Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban. 10383 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése.
Ács a Kisalföld északkeleti löszös-homokos peremvidékén fekszik, a Concó- és a Székes-patak összefolyásánál, a Dunától 3 km-re délre, Komáromtól 8 km-re délnyugatra. Északkeletről az Ácsi-erdő övezi, melynek nagyobb része azonban már Komárom területéhez tartozik. Belterületének átlagos tengerszint feletti magassága 122 méter.
Ács 103,83 km²-es területével a megye legnagyobb területű települése. Északi határát (mely egyben államhatár is Szlovákiával) a Duna, délkeleti határát egy szakaszon a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal alkotja. Nyugati határa egyben a megyehatár is Győr-Moson-Sopron megyével.
Északkeletről Komárom, keletről Csém, délkeletről Nagyigmánd, délről Bábolna és Bana, délnyugatról Bőny, nyugatról Nagyszentjános, északnyugatról Nagykeszi (Szlovákia), északról pedig Csallóközaranyos (szintén szlovákiai) településekkel határos.
Jelentősebb külterületi lakott részei Jegespuszta és Vaspuszta.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 1-es főút, amelynek Komárom és Győr közötti szakasza északról kerüli el. A belterület északi részén húzódik a 8153-as út, mely keleti és nyugati irányban is összekapcsolja Ácsot az 1-es úttal. További mellékutak kötik össze a 12 kilométerre fekvő Nagyigmánddal (8147) és a 11 kilométerre lévő Bábolnával (8151) A településtől délre halad el az M1-es autópálya, melyhez annak 94. kilométerénél csatlakozik a 8151-es út.
A hazai vasútvonalak közül a településen a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal halad át, amelynek egy megállási pontja van itt; Ács vasútállomás a központból induló 81 329-es számú mellékúton érhető el. Határszélét délkeleten érinti a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal is.
Ács területén történelmi események emlékét őrzi több földrajzi név:
Településrész (2001) | Lakónépesség | Lakások száma | Nem lakott üdülők száma | Külterület jellege | Távolsága a központi belterülettől (km) |
---|---|---|---|---|---|
Központi belterület | 7030 | 2599 | - | - | - |
Concóhát | 9 | 6 | - | mezőgazdasági lakóhely | 1,1 |
Csabaitanya | - | - | - | lakatlan külterület | 0,5 |
Ernőmajor | - | 1 | - | mezőgazdasági lakóhely | 5,0 |
Felsőszőlő | 13 | 5 | 205 | gazd.tevékenységhez nem köthető lakóhely | 2,5 |
Hosszúhegy | 5 | 4 | 39 | mezőgazdasági lakóhely | 3,8 |
Jegespuszta | 87 | 24 | - | mezőgazdasági lakóhely | 11,0 |
Kalinatanya | 1 | 1 | - | mezőgazdasági lakóhely | 0,2 |
Kerülőház | - | - | - | lakatlan külterület | 3,0 |
Kocsistanya | - | - | - | lakatlan külterület | 0,6 |
Likócsszőlők | 6 | 1 | - | mezőgazdasági lakóhely | 1,5 |
Mallertanya | - | 1 | - | mezőgazdasági lakóhely | 6,0 |
Rózsatanya | 2 | 1 | - | mezőgazdasági lakóhely | 0,2 |
Tóthtanya | - | 1 | - | mezőgazdasági lakóhely | 0,7 |
Újmajor | 4 | 2 | - | mezőgazdasági lakóhely | 1,5 |
Vaspuszta | 36 | 14 | - | mezőgazdasági lakóhely | 8,0 |
Vörösmajor | 3 | 1 | - | mezőgazdasági lakóhely | 11,0 |
Területén már a római korban laktak, közelében két római katonai tábor állt: Ad Mures és Ad Statuas. Előbbi a Concó-patak mai torkolatánál állt (a Bumbum-kút néven ismert helyen), utóbbi pedig Vaspuszta közelében a Duna-parton.[5] Ad Mures egy ősidőktől létező kút mellett alakult ki Traianus császár idején, Brigetio építésével egy időben. A segédcsapat (auxiliaris) táborának keleti falát és a tábort övező árkot az 1989-ben végzett leletmentés hozta felszínre. Az erőd déli oldalán polgári település (vicus) is kialakult. Ad Statuas a Duna magas partján állt palánkerőd volt, mely a Duna áradásai miatt 117 után helyet változtatott. 1817-ben itt ép boltozatú római pincét találtak. A két erőd régészeti feltárása Gabler Dénes nevéhez fűződik.
A település az Árpád-korban itt letelepedett, a király szolgálatában álló ácsokról kapta a nevét. Oklevelekben először feltehetően 1138-ban jelent meg Olt alakban, de biztos adat csak 1297-ből van, akkor Villa Alch néven említik. Első ismert birtokosa 1346-ban nagymartom Simon fia volt, majd 1434-től Pál és Vilmos fraknói grófok tulajdona lett.
A törökök a falut kétszer is feldúlták: 1540-ben és 1639-ben. Az első támadáskor pusztult el Ácstól nyugatra két falu, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt: Vas és Lovad. Nevüket dűlő- és pusztanevek őrzik.
1590-ben mindössze 4 család élt Ácson.
A teljes pusztulást követően csak 1628 után kezdett újra benépesülni: először református hitű komáromi magyarok, majd a 18. században németek telepedtek be. A református egyház működése a 17. század óta folyamatos a településen, már 1643-ban működött népiskolája, az anyakönyveket 1726 óta vezetik. 1674-ben Komáromi István ácsi református lelkészt a pozsonyi vésztörvényszék gályarabságra ítélte.
Földesurai kezdetben a Hathalmy, majd a Lengyel, a Kolos és Pogrányi családok voltak; később a pannonhalmi főapátság és az Esterházy család szerzett jelentős birtokot Ács határában. 1824-ben Liechtenstein Alajos szerzett itt birtokot (1848-ban a község 2/3-ának földesura volt[6]), amelyet a század második felében a Zichy család szerzett meg. Jelentős birtokai voltak Ácson Szabadhegyi Móricnak is.
Bél Mátyás már a 18. század elején nagy és gazdag faluként mutatja be Ácsot. 1707-ben Rabutin hadai itt táboroztak, jelentős károkat okozva a községnek. Az 1784-1787-es népszámlálás szerint 674 házban 670 család élt itt, a népességszám 2895 volt. Ács a 18. század végére a Gesztesi járás legnépesebb települése lett. 1848-ban 3800 lakosából 1128 római katolikus, 2435 református, 287 zsidó vallású volt. A katolikus plébániát Saugh pannonhalmi főapát alapította 1751-ben, a zsidó hitközség a 19. század elején alakult (a községben zsinagóga és zsidó felekezeti iskola is működött - utóbbi 1921-ig). Az 1789-ben nyitott zsidó temető ma is megvan a Concó- és a Székes-patak összefolyásánál.[7]
1809-ben Ács határában verte vissza a Vas vármegyei lovasezred a francia (napóleoni) csapatokat.
1848-ban Fényes Elek Komárom vármegye leírása című munkájában Ács leírásánál említi, hogy ekkoriban hosszúépületű, nádfedeles házak alkották a falut, szép volt a női népviselet, a községi közös legelő a Lovadi-pusztánál terült el. Említést tesz az Esterházy-kastély udvarában összegyűjtött római emlékekről, Liechtenstein herceg telivértenyészetéről és az ácsi cseresznye- és sárgabarack-termesztésről is. Az Ácsi-erdőről a következőket írja: Az erdő József császár rendeletéből ültettetett homokföldű s többnyire akácz és fenyves, egyébiránt kivált a herczegi rész homokföldei fasorokkal is nemcsak ékesíttetnek, hanem homok ellen is védve vannak.[6] Lakosai híres kocsisok voltak.[8]
1849. július 2-án a komáromi csatában Ács mellett verte vissza Görgey Artúr parancsnoksága alatt a honvéd fősereg a Haynau által vezetett, túlerőben lévő osztrák csapatokat. A csata emlékére az ácsi erdőben (már Komárom területén) 1870-ben emlékművet állítottak.
1850-ben Ács legnagyobb része leégett.
1871-ben Patzenhofer Konrád cukorgyárat építtetett a községben. A vasútvonal közelségének köszönhetően alapított üzem a századfordulón már mintegy 500 főt foglalkoztatott, és négy vármegye cukorrépatermését dolgozta fel.
1907-ben a Borovszky-féle vármegye-monográfia szerint Ácshoz tartoztak Alszter, Boros, Felsőlovad, Plebános, Rostakuti, Schrikker és Ref. lelkész tanyák; Csilla, Czonczóhát, Jeges, Likócs, Lovad és Vas puszták; továbbá Czonczó és Pál majorok. Ugyanekkor a községnek 715 háza volt.
Az első világháborúban 647 ácsi lakos vett részt, közülük 215-en vesztették életüket.
Ács társadalmi élete a 19. század második felétől kezdve viszonylag aktív volt: 1873-ban megalakult az Olvasóegylet, 1911-ben a Gazdakör, 1926-ban a Levente Egyesület, 1933-ban a Hadigondozottak Szövetségének helyi egylete, 1934-ben az ortodox zsidó hitközség, 1935-ben az Iparoskör, 1950-ben pedig a Vadásztársaság. Az Ácsi Sportklub 1927-ben alakult. Az ácsi cukorgyár munkásai dalkört is létrehoztak. A helyi népkönyvtár 1927-ben alakult meg. Ács szőlőtermelői már a 19. századtól hegyközséggé szerveződtek.
1944 júniusában az ácsi zsidókat koncentrációs táborokba hurcolták el.
A második világháború frontja 1945. március 26-án vonult át a községen.
Ács 1950-ig a Gesztesi járáshoz tartozott, majd 1984-ig a Komáromi járáshoz.
A települést 1970. január 1-jén nagyközséggé nyilvánították.
Az első ácsi termelőszövetkezet 1952-ben alakult, majd 1956-ban újjáalakult Egyetértés néven. Csillapusztán 1949-ben létesült szövetkezet, mely 1978-ban egyesült az ácsival,[9] ekkor 5228 hektáron gazdálkodott. 1960-ban cukorgyári célgazdaság, állami gazdaság, szeszgyár és malom is működött Ácson, és a cukorrépatermesztés mellett a len- és kendertermesztés is jelentős volt a település határában.[10]
2001-ben volt a cukorgyár utolsó kampánya. A gyár bezárása jelentős visszaesést okozott Ács gazdaságában.
A 2000-es évek elejére befejeződött a szennyvízhálózat kiépítése és ezzel teljessé vált a közműellátottság.
Ács nagyközséget 2007. július 1-jei hatállyal várossá nyilvánították.
A település népességének alakulása:
Lakosok száma | 6808 | 6768 | 6771 | 6944 | 6831 | 6857 | 6974 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001. február 1-jén Ács lakónépessége még 7239 fő volt, lakásainak száma 2661. A lakosság 98 %-a vallotta magát magyar, 0,6 %-a cigány nemzetiségűnek. A lakosság 52 %-a római katolikus, 0,4 %-a görögkatolikus, 30,8 %-a református, 0,8 %-a evangélikus vallású volt; 0,8%-a más egyházhoz, felekezethez tartozott; 7,7 %-a nem tartozott egyházhoz vagy felekezethez.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 22,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,8% (26,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% görögnek, ukránnak és románnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,8% volt római katolikus, 19,7% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 15,6% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[12]
A településen 2018. november 11-én időközi polgármester-választást tartottak,[20] az előző polgármester lemondása miatt.[22]
Az ácsi önkormányzat képviselő-testülete a polgármesterrel együtt 9 tagú. Az önkormányzat korábban 4 állandó bizottságot is működtetett; a 2019. őszi állapot szerint a bizottságok száma három.[23]
Ács címere álló, kerekített oldalú, hegyes talpú pajzs, melynek piros mezejében ezüst ácsszekerce utal a város névadóira. A szekerce alatti fehér hullámvonal a Dunára utal, míg a címert alulról körbevevő tölgyfaágak az Ácsi-erdőt jelképezik. Az ágak záródásában az 1138-as évszám az első írásos említés dátuma, a pajzs tetején pedig a város neve olvasható.[24]
A városban az alapfokú oktatás közel 400 éves múltra tekint vissza.
Az ácsi oktatási-nevelési intézmények két-két telephelyen, korszerű feltételeket biztosítanak az újabb és újabb generációknak. Az Ácsi Gárdonyi Géza Általános Iskola és az Ácsi Bóbita Óvoda dolgozóinak felkészültsége és elhivatottsága lehetővé teszi, hogy a gyerekek jó és barátságos környezetben tanuljanak.
A XVII. század végén barokk stílusban épült Esterházy-, majd később a Zichy család birtokába került kastély a város központjában található. A kastély épülete napjainkban a Bartók Béla Művelődési Háznak, a Sméja Galériának és a Városi Könyvtárnak ad otthont.
A napóleoni háborúk idején, 1809. június 15. és július 2-a között itt volt a francia sereg keleti főhadiszállása.A helyi legenda szerint itt alakították ki azt a főhadiszállást is, ahol Haynau aláírta az aradi vértanúk kivégzéséről szóló parancsot. Az épületet a II. világháborút követően államosították, majd 1955-ben itt nyílt meg a kultúrház.
A kastélypark a nagyobb rendezvényeknek ad otthont, például az Ácsi Városi Vigasságoknak és az Ácsi Adventnek.
A város szívében, a Zichy-kastély parkjában áll a település egyik legidősebb lakója, a Mesefa. Az ifj. Eszterházy Ferenc által 1799-ben ültetett afrikai kőris a város különleges értéke. Tiszteletére indul útjára a minden évben megrendezett Mesék hete elnevezésű programsorozat, hogy a mese soha ne vesszen ki a kicsik és nagyok mindennapjaiból. E bölcs, és bizonyára sok történetet hallott Mesefa mára méltán népszerű esküvői helyszínné is vált. Az ácsiak arra is büszkék, hogy a fa harmadik helyezést ért el az országos "Az év fája" versenyen.
A Bagolyvár 1858-ben épült, korábban két tantermes elemi iskolaként működött. Elnevezésével kapcsolatban két monda maradt fenn: az egyik szerint a padlásán fészkelő bagolypárról kapta a nevét, a másik szerint – mely valószínűbb – elnevezése a tudást jelképező bölcs bagoly szimbólumára vezethető vissza.
Az épületben található Kossuth-szoba anyagát az Ácsi Kossuth Lajos Asztaltársaság gondozza. A társaság célja Kossuth Lajos emlékének ápolása és az ifjúság megismertetése Kossuth eszmeiségével.
Említésre méltó az épületben helyet kapó cukorgyári emlékkiállítás, mely a Magyarországon valaha létesült cukorgyárak közül az első, az Ácsi Cukorgyár történetét dolgozza fel. Patzenhofer Konrád 1871-ben alapította meg az ácsi cukorgyárat, amelyben 130 évig folyt termelői tevékenység. Az Ácsi Cukorgyár a település látképének meghatározó jelképe és gazdasági egysége volt. A privatizáció során 1995-ben összevonták négy másik cukorgyárral, majd nem sokkal később, 2001.december 31-én végleg bezárták. Bezárását követően a gyár dolgozói létrehoztak egy alapítványt, és e kiállítás keretében igyekeznek megőrizni és bemutatni a gyár tárgyi emlékeit az utókor számára.
Ács meghatározó gazdasági egysége a cukorgyár volt, melyet 1995-ben privatizáltak és Magyar Cukor Rt. néven összevontak 4 másik cukorgyárral, majd 2000. december 31-i hatállyal bezártak.
A gyár bezárása után a legfontosabb üzem a városban egy tojáscsomagoló-anyagokat gyártó vállalat (Hartmann Kft).
2006-ban a vasútvonalhoz iparvágánnyal kapcsolódó 44 hektáros területen ipari parkot adtak át.[26]
Jelentős az ingázás, a dolgozók főként Komáromba és Győrbe járnak el Ácsról.
Ácstól délre, az M1-es autópálya két oldalán 2008 szeptemberében szélerőmű-park építése kezdődött. Az első, 100 méter magas, 2 MW teljesítményű szélturbinát 2008 decemberében állították fel.[27]
Az ácsi mezőgazdasági szövetkezetet 1992-ben privatizálták; több kft alakult belőle. A megmaradt szövetkezet mintegy 1800 hektáron gazdálkodik.[26]
További mezőgazdasági vállalat a településen a főként sertéstenyésztéssel foglalkozó Fiorács Kft. A Bábolnára vezető út mentén 4 baromfitelep is található, amelyeken a Táp Kft. pulykatenyésztéssel foglalkozik. A Leier Kft. gép- és formagyártó üzeme (alkatrészgyár) szintén a bábolnai út mentén található.[28]
Az idegenforgalmat két kemping szolgálja a Duna-part közelében. Az Ácsi-erdőben, a város közelében (de már Komárom területén) működik az 1-es főút mellett az Erdőcsárda. A 3,9 hektáros Malom-tó, mely nevét egy régi vízimalomról kapta, kedvelt horgászhely (ponty, amúr, süllő).